Kik vagyunk?

A Fact House Magyarország egyik első tényellenőrző szervezete, melynek célja egy olyan közösség építése, ahol közösen, a tényekre alapozva gondolkodunk, tesszük ezt pártatlanul és önfinanszírozás segítségével.

Egyre gyakrabban találkozhatunk megtévesztő tartalmakkal az interneten. Mi azért vagyunk, hogy ezeket felderítsük és megfékezzük.

Dax Krisztián: krisztian.dax@facthouse.hu

Mit csinálunk?

Beszélhetünk szándékos és nem szándékos megtévesztésről. Utóbbi esetben a tartalom megosztója feltehetően kevés információval rendelkezett az adott témában, ennek köszönhetően terjesztett félrevezető, hamis információkat hordozó tartalmat. Ez sajnos elég gyakori eset. Erre használja az angol szakirodalom a „misinformation” elnevezést. Ugyanakkor a szándékos megtévesztés jelenthet komolyabb veszélyt, ilyenkor ugyanis az érdekelt fél vagy csoport valamilyen befolyásolási szándékkal terjeszti az adott álhírt, azért, hogy saját érdekét érvényesítse. Erre a célzott megtévesztésre használjuk angolul a „dezinformation” kifejezést. Fontos tehát a kettő közötti különbségtétel, de mindkét jelenséggel foglalkoznunk kell, azonosítjuk és fellépünk ellene a kellő időben, esetleg elejét vesszük egy-egy álhír kialakulásának, ezt hívjuk „prebunking” tevékenységnek.

Hogyan csináljuk?

Folyamatosan figyelemmel kísérjük a hazai és nemzetközi élet történéseit, legfrissebb híreit. Elemezzük ezek valóságtartalmát, ahol ez megkérdőjelezhető ott tényellenőrzést végzünk el.

Mikor beszélhetünk tényekről? A Cambridge Egyetem definíciója szerint ténynek nevezünk valamit, amely „dolog vagy esemény megtörtént, létezik, illetve létezett, különösképpen, ha erre van bizonyíték, rendelkezésre áll információ”. Ebből következik, hogy ténynek akkor tekintünk valamit, ha annak eredete és valódisága igazolható.

Tényellenőrzés folyamata, vagyis „debunking”:

• 1. Kiválasztunk egy kifejezést, állítást, melyet ellenőrizni szeretnénk.
• 2. Visszakeressük az eredeti forrást, melyre a cikk vagy az adott tartalmat megosztó személy hivatkozik.
• 3. Megnézzük, hogy a hivatalos forrás honnan szerezte be az adott információt.
• 4. Megvizsgáljuk hol találkozhatunk még ugyanezzel a hírrel, itt különböző közösségi média felületeken és híroldalakon végzünk kutatást.
• 5. Kontextusba helyezzük az adott kifejezést, állítást.
• 6. A begyűjtött adatok alapján eldöntjük, hogy megtévesztő tartalomról, álhírről beszélünk-e.

FONTOS megjegyezni, hogy csak akkor mondhatjuk valamire, hogy álhír, ha valóban megbizonyosodtunk annak valótlanság tartalmáról. Ehhez meg kell találnunk a forrást és egyértelműen bebizonyítani, hogy az eredeti állításhoz képest a vizsgált tartalmat kiragadták a kontextusból, módosították, vagy egy kitalált történetet próbálnak valósként beállítani.

Sok esetben hivatkozik a megvizsgálni kívánt kifejezés egy képre, vagy videóra, melyet az állítás valódiságának igazolására használ a tartalom megosztója. Ilyenkor meg kell vizsgálnunk a képet/videót. Ehhez segítségünkre van több ingyenesen is használható program, mely képes az adott képet, illetve videót az interneten megkeresni, így, ha ez korábban készült, akkor azt gyorsan kideríthetjük.

Korrekciós politika – Javítási szabályzat

Alapelvünk, hogy egy tényellenörző szervezet hitelességének , - így a mienknek is – mag eleme a nyilvános, átlátható és következetesen alkalmazott korrekciós politika, vagyis javítási szabályzat, illetve gyakorlat.

Mindig azon vagyunk, hogy tényellenörzéseink a legfrisebb, mérvadó korrekt adatokat tükrözzék. Ezért is mutatjuk be az eredeti forrásokra utaló hivatkozásokat. Így olvasóink maguk is ellenőrizhetik a hitelességet.

A korrekció menete:

• 1. Hiba bejelentése e-mailen keresztül.
• 2. Belső ellenőrzés lefolytatása.
• 3. Korrekció, abban az esetben, ha a tartalom valóban hibásnak bizonyul.
• 4. Cikk/Tartalom javítása és újra-publikálás.
• 5. Visszajelzés küldése a hiba bejelentésre.
• 6. Javító intézkedés.

A tényellenőrzés rövid története

A tényellenőrzés a XX. században bevett szokás volt a nagy hírlapok életében. Elsősorban a lapban publikált cikkek eredetét, valódiságát ellenőrizték ilyen formában erre szakosodott szakértők, azonban ez a XXI. századra kikopott a gyakorlatból. Az internet és a közösségi média robbanásszerű térnyerésével beköszöntött egy új időszak, amikor bárki egy gombnyomással tudathat bármit a világgal és ez óriási dolog, de sajnos vannak árnyoldalai is. Ilyenek a dezinformáció és az álhírek. Erre válaszul jelent meg ismét a tényellenőrzés és kezd egyre jobban elterjedni a gyakorlatban.

Keressen minket

Úgy véli, hogy álhírrel találkozott, esetleg hibát vél felfedezni az oldalon? Írjon nekünk az info@facthouse.hu e-mail címre! A tárgyban kérjük tüntesse fel a hiba dátumát és a cikk főcímét is, nem csak a jellegét!

Mondanunk sem kell, hogy nyitottak vagyunk az építő jellegű kritikákra. A javításokat jól láthatóan elismerjük és bemutatjuk. Viszont nem válaszolhatunk olyan esetekben, amikor a helyesbítési kérelem nem megalapozott és nem indokolt.

A FactHouse az alábbi közösségi média oldalakon aktív: Instagram és Faceboook.

A FactHouse teljes mértékben egyetért a Nemzetközi Tényellenörző Hálózat (IFCN) elveit tartalmazó Kódexxel (Code of Principles). Az azt aláíró és követő nemzeti és nemzetközi szervezetek gyakorlatáról is részletes ismeretekkel rendelkezünk. Nem különben a szervezet, a munkatársak száma, a szponzorálás nagyságától függően megírt “Korrekciós politikáról“, ahol sok mindenben, például a stílusban, a tapasztalatban lehet eltérés, de az alapelvekben nem.

A Fact House csapata

Dax Krisztián
Alapító, főszerkesztő
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Nemzetközi Igazgatás szakán végeztem, majd a Corvinus Egyetemen tanultam Nemzetközi Gazdálkodás szakon. 2020-ban kezdtem el írni a FactHouse oldalt. A pandémia kirobbanása rávilágított, hogy mennyi megtévesztő állítás kering az interneten, majd jött az orosz-ukrán konfliktus, amely még inkább megerősítette bennem azt, hogy fontos a közösség megfelelő tájékoztatása és erre a jövőben is nagy szükség lesz.

Tóth Márton
Szerkesztő
A Milton Friedman Egyetemen végeztem, kortárs média specializációval, az intézmény felvételi kampányaiért és internetes megjelenéseiért feleltem. Korábban marketing és kreatív ügynökségi projekt manager, ügyfélkapcsolati munkatárs poziciókban dolgoztam. Kiemelt érdeklődéseim közé tartoznak a dezinformáció nemzetközi működése és az emberi jogok. 2024-ben csatlakoztam a Fact House csapatához.

Sánta Szabolcs
Szerkesztő
Az ELTE Politikatudományok szakán végeztem. Már az egyetem alatt is érdekeltek a napjainkban egyre gyakoribbá váló álhírek és dezinformációk. 2025-ben csatlakoztam a Fact House csapatához.

Tulajdonos

A Fact House a DataViral Kft. alatt, mint önálló brand működik. Az anyavállalat adatai:
Név: DataViral Kft.
Adószám: 29311639-2-42
Székhely: 1143 Budapest, Stefánia út 81.
Telefon: +36/30 091 66 30