0507_1.jpg
India és Pakisztán konfliktusa kiéleződött az álhírek tekintetében is.
uploading
Tóth Márton | 2025-05-12

Mi történt április végén?

A támadás során öt militáns fegyveres támadott meg turistákat Pahalgam közelében, Jammu és Kasmír indiai területén, 2025. április 22-én. A támadásban 26 civil vesztette életét. A támadást az The Resistance Front (TRF) vállalta magára, azonban India azt feltételezi, hogy Pakisztáni Iszlám Köztársaság áll ennek hátterében. Április 24-étől kezdve fegyveres összecsapásokat jelentettek India és Pakisztán között húzódó militarizált határvidéken (Line of Control LoC), ami aggodalmat keltett a két nukleáris fegyverekkel rendelkező szomszéd közötti további eszkaláció miatt.

Május 7-én az indiai fegyveres erők légitámadásokat és rakétacsapásokat hajtottak végre több pakisztáni városban. Az indiai tisztségviselők azt állították, hogy több militáns terrorista célpontot megsemmisítettek, míg a pakisztáni erők azt állították, hogy csak civileket támadtak, annak ellenére, hogy több indiai harci gépet lőttek le. A kialakult helyzet és a megjelenő hírek gyakorlatilag percről percre folyamatosan változnak, és mivel a következmények akár az egész világot is befolyásolhatják, sok hamis és nem igazolt állítás terjed az interneten.


Mesterséges intelligencia által kreált képek mindkét oldalon

Mindkét fél – indiai és pakisztáni felhasználók, sőt, egyes külföldi médiához köthető profilok is – előszeretettel osztanak meg mesterséges intelligenciával generált képeket, amelyek drámai jeleneteket mutatnak be a konfliktus részeként. Ezek gyakran katonákat, lerombolt városrészeket vagy épp szenvedő civileket ábrázolnak.

A
France24 elemzése szerint ezek a képek nemcsak vizuálisan hatásosak, hanem érzelmi reakciókat váltanak ki, így gyorsan terjednek a közösségi platformokon. Az algoritmusok kedvelik a látványos tartalmakat, így ezek a képek sokszor több tízezer megosztást is elérnek, mielőtt bárki ellenőrizné a hitelességüket.


 

Korábban készült, félrevezető felvételek

Nemcsak mesterséges intelligenciával generált képek, hanem korábbi, vagy teljesen más eseményekről származó videókat is újra felhasználnak – mindkét oldalon. A május elején elterjedt felvételen például robbanások láthatók, amit többen úgy osztottak meg, mintha a Pakisztáni légierő lőtt volna le egy Indiai civil utasszállító gépet. A felvételek valójában egy 2020-ban történt repülőszerencsétlenséget ábrázolnak.


 


Szintén május elején terjedt el az a felvétel, amin állítólagosan az egyik lelőtt Indiai vadászrepülő látható. A valóságban a felvétel tavaly nyáron készült egy gyakorlat közben, amikor is a pilóták egy technikai hiba miatt katapultáltak a gépből.



A közösségi médiában egyre gyorsabban terjednek a valóságot eltorzító tartalmak, gyakran szándékosan gyártott manipulációk formájában. Fontos figyelembe venni, hogy a cél gyakran nem is feltétlenül a dezinformáció terjesztése hosszútávon, hanem az aktuális feszültségek gyors eszkalálása.








Források:
https://edition.cnn.com/2025/05/07/asia/operation-sindoor-india-pakistan-attack-wwk-intl-hnk 

https://www.france24.com/en/tv-shows/truth-or-fake/20250428-india-pakistan-tensions-fake-news-ai-images-surge-after-kashmir-massacre

https://www.reuters.com/world/asia-pacific/indian-strike-pakistan-is-worst-fighting-between-neighbours-over-2-decades-2025-05-07/ 

https://www.dw.com/en/flooding-in-pakistan-water-conflict-indus-water-treaty-disinformation/a-72393131

https://factcheck.afp.com/doc.afp.com.44GD4KF 

https://factcheck.afp.com/doc.afp.com.43ZX3T2 

 

 



 

 

uploading