A dél-koreai előrehozott választásokat megelőzően az álhírek középpontjában leginkább az eltávolított elnök, Yoon Suk Yeol drámai bukása állt. Yoon 2024 decemberében váratlanul szükségállapotot hirdetett ki hat órára, államellenes erőkre és észak-koreai fenyegetésre hivatkozva, ám a valódi ok inkább a politikai nyomás volt. Az intézkedés hatalmas tiltakozási hullámot indított, majd az elnököt a parlament felfüggesztette, amit az alkotmánybíróság is megerősített. A törvények értelmében emiatt volt szükség az időközi választásokra, ugyanis eredetileg 2027-ig lett volna kormányon.
Elég egy e-mail cím a külföldi szavazathoz?
Közvetlenül a választások előtt terjedt el a hír, miszerint bárki, akár külföldi állampolgár is regisztrálhat a szavazáshoz, pusztán egy e-mail cím megadásával. A valótlan állítás leginkább a közösségi médiában terjedt, meglepő gyorsasággal. A poszthoz csatolt képernyőképek ugyan valóban a választási bizottság hivatalos oldaláról származtak, de félrevezető módon csupán az email-cím megadására vonatkozó részt mutatták. A valóságban természetesen az e-mail csak a legelső, technikai lépés a regisztráció során, amelyet a kötelező dokumentum-ellenőrzés követ. Azok a külföldön élő dél-koreai állampolgárok, akik nem rendelkeznek érvényes személyi azonosítóval, kötelesek egyéb hivatalos iratokkal igazolni állampolgárságukat. A választási hatóság is megerősítette, hogy az e-mail címek ellenőrzése elsősorban azt a célt szolgálja, hogy kiszűrjék az érvénytelen vagy szándékosan félrevezető regisztrációkat, és biztosítsák a hivatalos kommunikációt a választókkal.
Kötelező a személyes pecsét a szavazólapon?
Szintén elterjedt egy hamis állítás, miszerint a dél-koreai választások során érdemes – vagy egyenesen kötelező – saját névpecséttel („dojang”-gal) lepecsételni a szavazólapot, mert ez állítólag védelmet nyújt a választási csalások ellen. Az igazság azonban ennek éppen az ellenkezője.
A dél-koreai választási bizottság hivatalos tájékoztatója szerint a szavazólapokat kizárólag az adott szavazókörben biztosított eszközökkel lehet érvényesen megjelölni. A személyes pecsétek, ujjlenyomatok vagy kézzel beírt nevek a lap érvénytelenségét eredményezik. A névtelenség és személyes adatok biztosítása érdekében tilos bármilyen olyan jelölés, amely azonosíthatóvá teheti a választót.
A külföldi befolyás kérdése
A liberális ellenzék vezetője és egyben a választások későbbi győztese, Lee Jae-myung is gyakori célpontja az álhíreknek. Az állítások gyakran azt sugallják, hogy Lee titkos kapcsolatot ápol Pekinggel, vagy épp Kína befolyása alatt áll. Ennek a dezinformációs kampánynak a részeként több hamisított vagy manipulált kép is elterjedt róla az interneten. Az egyik ilyen fotón egy Mao Ce-tung szobor előtt hajolt meg, míg egy másikon kínai zászlós maszkot viselt. Ezek a képek azonban hamisak voltak, digitálisan manipuláltak.
A konzervatív oldalt is megcélozta több dezinformációs kampány. Az egyik legtöbbször megosztott, félrevezető tartalom például azt a benyomást kelti, hogy Donald Trump nyíltan támogatja a konzervatív oldal jelöltjét.
A választások körülötti események ismét rávilágítottak arra, hogy a nagyobb politikai események körüli térben a dezinformációs kampányok egyre gyakrabban jelennek meg külföldi narratívákra építve. Legyen szó akár félinformációkról, a kontextus hiányáról vagy manipulált felvételekről, az ilyen álhírek célja egyértelmű: befolyásolni a választókat.
Források:
https://www.bbc.com/news/articles/c8e66565wj0o
https://www.reuters.com/world/asia-pacific/south-koreans-vote-president-after-months-turmoil-triggered-by-martial-law-2025-06-02/
http://factcheck.afp.com/doc.afp.com.44YJ8KD
https://factcheck.afp.com/doc.afp.com.48H83T2
https://factcheck.afp.com/doc.afp.com.48ZT8CP
Prior to the South Korean snap elections, the fake news primarily focused on the dramatic downfall of the impeached president, Yoon Suk Yeol. In December 2024, Yoon unexpectedly declared a six-hour state of emergency, citing anti-state forces and a North Korean threat, though the real reason was more likely political pressure. The measure sparked a massive wave of protests, leading to his suspension by parliament, which was subsequently upheld by the Constitutional Court. According to the law, this triggered the interim elections, as he was originally supposed to be in office until 2027.
Is an email address sufficient for an overseas vote?
Immediately before the elections, news spread that anyone, even foreign nationals, could register to vote simply by providing an email address. This false claim spread rapidly, mostly on social media. The screenshots attached to the posts indeed originated from the official website of the election commission but misleadingly showed only the section related to providing an email address. In reality, of course, the email is merely the very first, technical step in the registration process, followed by mandatory document verification. South Korean citizens living abroad who do not have a valid personal identification are required to prove their citizenship with other official documents. The election authority also confirmed that checking email addresses primarily serves the purpose of filtering out invalid or intentionally misleading registrations and ensuring official communication with voters.
Is a personal seal mandatory on the ballot?
Another false claim that spread was that during the South Korean elections, it is advisable – or even mandatory – to seal the ballot paper with a personal seal ("dojang"), as this allegedly provides protection against electoral fraud. The truth, however, is precisely the opposite.
According to the official information from the South Korean National Election Commission, ballot papers can only be validly marked with the tools provided at the given polling station. Personal seals, fingerprints, or handwritten names will result in the invalidation of the ballot. To ensure anonymity and protect personal data, any marking that could identify the voter is prohibited.
The Question of Foreign Influence
Lee Jae-myung, the leader of the liberal opposition and eventual winner of the elections, was also a frequent target of fake news. The claims often suggested that Lee had secret ties with Beijing or was under Chinese influence. As part of this disinformation campaign, several fabricated or manipulated images of him circulated online. In one such photo, he bowed before a statue of Mao Zedong, while in another, he wore a mask with a Chinese flag. However, these images were fake and digitally manipulated.
The conservative side was also targeted by several disinformation campaigns. For example, one of the most widely shared misleading pieces of content created the impression that Donald Trump openly supported the conservative candidate.
The events surrounding the elections once again highlighted that in the space around major political events, disinformation campaigns increasingly appear, many built on foreign narratives. Whether it's partial information, lack of context, or manipulated footage, the goal of such fake news is clear: to influence voters.
Sources:
https://www.bbc.com/news/articles/c8e66565wj0o
https://www.reuters.com/world/asia-pacific/south-koreans-vote-president-after-months-turmoil-triggered-by-martial-law-2025-06-02/
http://factcheck.afp.com/doc.afp.com.44YJ8KD
https://factcheck.afp.com/doc.afp.com.48H83T2
https://factcheck.afp.com/doc.afp.com.48ZT8CP
