Álhírek az Indiai repülőgép tragédia kapcsán

Misinformation surrounding the Indian plane tragedy

Tóth Márton | 2025-06-26

Valós felvételek, félrevezető képaláírások

A tragédiát követően a közösségi médiában több, állítólag az esethez köthető fénykép és videó kezdett el terjedni. Ezek egy jelentős része azonban félrevezető volt: olyan régebbi katasztrófák képeit osztották meg a felhasználók, amelyeknek semmi közük nem volt az Air India járat balesetéhez. Ez a fajta dezinformáció, amikor a felvétel valós, de a hozzá tartozó magyarázat vagy kontextus hamis, gyakran fordul elő különösen krízishelyzetek után.

Ezek közül az egyik felvételen, amely főként a Facebookon és az X-en terjedt el, egy férfi látható egy repülőgép fedélzetén. A felvételen mosolyogva mutatja az ablakon keresztül a kilátást, majd hirtelen kiesik a kezéből a telefon. A videó lángokat és füstöt mutató képkockákkal zárul.

A felvétel eredetileg 2023. január 15-én jelent meg, és a nepáli Pokharában lezuhant Yeti Airlines 691-es járatának utolsó pillanatait örökíti meg. A tragédiában akkor 68 utas és 4 fős személyzet vesztette életét. A felvétel nem az Indiai járaton készült.

Hasonló módon elterjed egy felvétel, melyen állítólag az a pillanat látható, amikor a gép a helyi orvosi egyetem kollégiumába csapódott. A felvétel valójában nem Indiában készült. Bár az Air India járata valóban nekicsapódott egy épületnek, a szóban forgó videó nem ezt az esetet mutatja.

A képsorok egy kórházat ábrázolnak Dél-Libanonban, ahol a 2024 októberében eszkalálódó izraeli–Hezbollah konfliktus heves harcokat eredményezett. A félrevezető videó tehát háborús felvételeket tartalmaz, és nincs köze az indiai repülőgép-katasztrófához.

Bizonyos ülések biztonságosabbak?

Az Air India tragikus balesetéből egyedüliként túlélő utas története – aki állítólag néhány másodperccel a becsapódás előtt a vészkijáraton keresztül menekült ki – elindította a találgatásokat, hogy vajon a 11A jelzésű ülés lehet-e a legbiztonságosabb hely egy repülőgépen. Az interneten több olyan álhír és hozzászólás is terjedt, hogy korábbi, sok áldozattal járó repülőgép szerencsétlenségek esetén is mindig a 11A jelzésű ülésen utazók élték túl a baleseteket.

A repülésbiztonsági szakértők azonban kiemelik: a kérdés nem ilyen egyszerű. A repülőgépek üléskiosztása jelentősen eltérhet típusonként, a balesetek lefolyása pedig minden esetben egyedi. Bár a vészkijárat közelében ülni valóban növelheti az esélyeket, ez messze nem jelenti azt, hogy minden esetben a 11A lenne az optimális hely.

Fontos kiemelni, hogy a tragédiákkal és krízishelyzetekkel járó esetek – mint amilyen egy nemzetközi sajtóban megjelenő repülőgép-szerencsétlenség is – különösen kedveznek az álhírek megjelenésének és gyors terjedésének. Ilyenkor nem feltétlenül politikai vagy ideológiai célok vezérlik a dezinformációt: sok esetben pusztán a kattintásszám növelése és a nagyobb online elérés megszerzése áll a háttérben.

Források:

https://www.snopes.com/fact-check/india-video-crash/

https://www.reuters.com/fact-check/smoke-video-ryanair-plane-miscaptioned-doomed-air-india-flight-2025-06-18/

https://www.reuters.com/business/aerospace-defense/is-seat-11a-safest-plane-not-really-experts-say-2025-06-13/

https://fullfact.org/world/old-footage-air-india-plane-take-off/

https://factcheck.afp.com/doc.afp.com.62JA9NU

https://factcheck.afp.com/doc.afp.com.627U8NP

https://archive.ph/gjG8U

https://archive.ph/GZGyX

https://perma.cc/AFH4-2GDG

Real footage, misleading captions

Following the crash, several photos and videos began circulating on social media, allegedly showing the events related to the Air India disaster. However, many of these posts were misleading: users shared footage from previous incidents that had no connection to the crash in Ahmedabad. This type of misinformation—where real footage is paired with a false description or context—is especially common in the wake of large-scale crises.

One of the most widely shared videos, seen across platforms like Facebook and X, showed a man smiling inside an aircraft while filming the view from his window. Suddenly, the phone appeared to fall from his hand, and the video ended with frames showing flames and smoke.

In reality, the footage was originally published on January 15, 2023, and captured the final moments of Yeti Airlines Flight 691, which crashed in Pokhara, Nepal. All 68 passengers and four crew members died in that crash. The video was not filmed on board the Indian aircraft.

Another viral video claimed to show the moment the plane crashed into a college dormitory. While the Air India jet did indeed hit a building, the circulating footage does not depict that event.

Instead, the video shows a hospital in southern Lebanon during the escalation of the Israeli–Hezbollah conflict in October 2024. The misleading visuals contained scenes from an entirely different context—this time from a war zone—and have no relation to the Indian aviation tragedy.

Is any airplane seat truly safer?

Speculation also spread around the only known survivor of the crash—a passenger who reportedly escaped through the emergency exit just seconds before the impact. Online discussions quickly focused on his seat, 11A, with many posts suggesting it might be the "safest" seat on a plane. Some even falsely claimed that survivors of previous crashes had also all been seated in 11A.

Aviation safety experts stress, however, that such generalizations are unfounded. Aircraft vary greatly in their seating configurations, and every crash is different. While sitting near an emergency exit may increase one's chances of survival in some cases, this does not mean 11A—or any specific seat—can be universally deemed the safest.

Crises like high-profile plane crashes are particularly fertile ground for the spread of false or misleading information. In many such cases, these posts are not politically motivated but are designed simply to drive traffic and engagement. Emotional and rapidly evolving situations create ideal conditions for viral disinformation. This is why it is crucial to verify information through trusted sources before sharing striking visuals or bold claims.

Sources: