A razziák hírére gyorsan szerveződtek a tiltakozások, amelyek többsége békés keretek között zajlott, és először Los Angeles belvárosának kisebb szakaszára korlátozódott. Ugyanakkor néhány demonstráció idővel zavargásba torkollott, miután összecsapásokra került sor a tüntetők, az ICE ügynökei és a Los Angeles-i Rendőrség (LAPD) között. Az eset kapcsán további tiltakozásokra került sor több amerikai nagy városban, többek között New York-ban, Chicago-ban és Dallas-ban is.
Előre elhelyezett téglák
A tüntetéseket követően több közösségi médiában megosztott fotó is elterjedt, amelyeken – a posztok szerint – szándékosan elhelyezett téglakupacok láthatók, amelyeket a zavargások erőszakosabbá tétele miatt tettek ki az utcákra. A képek célja az volt, hogy erősítsék azt a narratívát, miszerint bizonyos közöségek vagy szervezetek tudatosan készültek az erőszakos cselekményekre.
Azonban ahogy az egy fordított képkeresés során kiderült: a felvétel több mint nyolc éve készült Malajziában, egy helyi építőanyag-kereskedés telephelyén. Az eredeti fotót a Building Materials nevű online piactéren osztották meg, és a cég egyik munkatársa az AFP-nek is megerősítette: a képet valóban ők készítették és töltötték fel még évekkel ezelőtt. Ehhez hasonló dezinformációk rendszeren jelentek meg már korábbi tűntetések kapcsán világszerte.
Túlzó állítások
Több nem Kalifornia államhoz tartozó hírforrás is azt közölte, miszerint Los Angeles-ből lassan háborús övezet lesz és folyamatos, párhuzamosan folyó összecsapások vannak város szerte. A lokális LA Times leírása szerint azonban semmi hasonló esemény nem történik, a legtöbb tüntetés továbbra is békésen zajlik és leginkább a belváros egy kisebb szegletét érinti.
„Los Angelesben nincs szükségállapot, széleskörű fenyegetés vagy kontrollálhatatlan erőszak,” nyilatkozta Rick Caruso a Los Angeles-i Rendőrségi Bizottság korábbi elnöke az X platformon.
Az eset is jól példázza, hogy a közösségi médiában megjelenő leegyszerűsített vagy szenzációhajhász állítások sokszor nem tükrözik a valóságot, és könnyen torzíthatják a közvéleményt egy összetettebb helyzetben.
Újra felhasznált felvételek
Bár a kaliforniai zavargásokról készült hiteles felvételeken valóban láthatók felgyújtott járművek, egy rendőrautó égését bemutató videó, amely széles körben elterjedt a közösségi médiában, valójában nem az aktuális eseményekhez köthető. A felvétel még 2020-ban készült Los Angelesben, a George Floyd halálát követő demonstrációk idején. Sky News brit hírcsatorna már 2020 májusában közzétette a most újra előkerült felvételeket.
Egy másik félrevezető videó egy hatalmas, "We are Los Angeles" rigmust skandáló tömeget mutatott, amelyet többen a közelmúltbeli tüntetésekkel hoztak összefüggésbe. A valóságban a videó hetekkel korábban készült, amikor a Los Angeles Football Club (LAFC) szurkolói gyűltek össze egy mérkőzés előtt.
A Los Angeles-i események újból megmutatták, mennyire könnyű elferdíteni a valóságot néhány félrevezető videóval vagy fotóval – különösen akkor, amikor a kattintás és az emberek megosztása a fő cél.
Források:
https://www.npr.org/2025/06/09/nx-s1-5427215/what-to-know-los-angeles-protests-ice-trump
https://www.dw.com/en/fact-check-fake-news-surrounding-los-angeles-protests/a-72857568
https://factcheck.afp.com/doc.afp.com.49XW2T2
https://www.politifact.com/article/2025/jun/11/Los-Angeles-protest-misinformation-trump-newsom/
https://www.latimes.com/california/story/2025-06-10/la-ice-protests-truth-vs-fiction
https://factcheck.afp.com/doc.afp.com.49P74KD
https://factcheck.afp.com/doc.afp.com.49TA8T4
In response to the raids, protests were swiftly organized. Most demonstrations remained peaceful and were initially concentrated in a small section of downtown Los Angeles. However, some protests escalated into unrest as clashes erupted between demonstrators, ICE agents, and the Los Angeles Police Department (LAPD). The unrest also inspired further demonstrations in several major U.S. cities, including New York, Chicago, and Dallas.
Strategically placed bricks?
Following the protests, several images circulated on social media claiming to show strategically placed piles of bricks, allegedly intended to fuel violent acts during the unrest. The implication was that certain groups had premeditated and facilitated escalation through these placements.
However, a reverse image search revealed that one of the widely shared photos was taken more than eight years ago in Malaysia, at the site of a local construction materials business. The original image was posted on Building Materials Online, and a staff member confirmed to AFP that they took and uploaded the photo themselves years earlier. Similar instances of disinformation using unrelated construction images have appeared during previous protests around the world.
Exaggerated Claims
Several media outlets outside of California described Los Angeles as a war zone, claiming the city was consumed by widespread, city-wide clashes. However, local reporting by the LA Times painted a far more nuanced picture: the majority of protests remained peaceful and were largely confined to a small area of downtown.
“There is no state of emergency, no widespread threat, and no uncontrollable violence in Los Angeles,” wrote Rick Caruso, former president of the L.A. Police Commission, on X.
This case once again illustrates how oversimplified or sensational claims on social media can distort public perception — especially in complex, high-stakes situations.
Recycled Footage
While verified footage from California did show some vehicles on fire, a video showing a police car in flames — widely shared online — was not related to the current events. The video actually dates back to 2020, when protests erupted in Los Angeles following the killing of George Floyd. Sky News originally published the same footage in May 2020.
Another misleading video showed a large crowd chanting "We are Los Angeles," which some users falsely linked to the recent protests. In reality, the clip was filmed weeks earlier when Los Angeles Football Club (LAFC) fans gathered ahead of a soccer match.
The Los Angeles protests have once again shown how easily public perception can be manipulated through misleading images and videos — especially when the goal is maximizing clicks and shares, not conveying the truth.
Sources:
https://www.npr.org/2025/06/09/nx-s1-5427215/what-to-know-los-angeles-protests-ice-trump
https://www.dw.com/en/fact-check-fake-news-surrounding-los-angeles-protests/a-72857568
https://factcheck.afp.com/doc.afp.com.49XW2T2
https://www.politifact.com/article/2025/jun/11/Los-Angeles-protest-misinformation-trump-newsom/
https://www.latimes.com/california/story/2025-06-10/la-ice-protests-truth-vs-fiction
https://factcheck.afp.com/doc.afp.com.49P74KD
https://factcheck.afp.com/doc.afp.com.49TA8T4
