Továbbra is folyamatosak az álhírek az orosz-ukrán háború kapcsán

Disinformation about the Russia–Ukraine war continues to spread

Tóth Márton | 2025-10-03

A 2022-ben kezdődött orosz–ukrán háború harmadik évében sem csökkent a közösségi médiában megjelenő álhírek mennyisége: a konfliktus kezdete óta konzisztensen bukkanak fel hamis vagy félrevezető állítások mindkét oldalon, amelynek célja a figyelem felkeltése, a közvélemény manipulálása és a reakciók kiváltása, esetlegesen a kattintások begyűjtése. Háborús környezetben a bizonytalanság és a hiányos információ könnyen táptalajt ad a pletykáknak; a gyors megosztás kultúrája pedig lehetővé teszi, hogy régi, részben igaz vagy teljesen hamis narratívákat újra és újra feltálaljanak friss szenzációként.

Szeptemberben több olyan poszt is felbukkant, amely egy belső konfliktusról szólt Oroszországon belül — nevezetesen arról, hogy a Kreml egyik kulcsszereplője, az FSB (Szövetségi Biztonsági Szolgálat) és a hadsereg között nyílt összecsapások törtek volna ki. A bejegyzés állítása szerint: „A Kreml halálos spirálba került, önmaga ellen fordul egy robbanásszerű belső válságban, amely sokkal súlyosabb, mint bármelyik csatatéri vereség.”

Háborús helyzetben nem kizárt, hogy szervezeti feszültségek adódnak a különböző biztonsági szereplők között, ugyanakkor az említett poszt mögött jelenleg nincs olyan megbízható forrás, amely a összecsapásokat hitelesen igazolná — azaz a történet nagyrészt pletykaszinten maradt, még akkor is, ha elképzelhető, hogy van benne igazság.

A megosztott poszt közel 1 500 reakciót generált, és a bejegyzéshez illusztrációként egy képet is csatoltak, ami elméletileg az orosz belső harcokat mutatta volna be. Fordított képkereséssel azonban kiderült: a kép több mint kétéves, eredetileg 2023-ban, a Wagner-csoport felkelése idején készült, és azóta többször felhasználták illusztrációként.

Hasonló módon jelent meg egy másik, nem megerősített állítás; eszerint az ukrán erők megsemmisítettek egy orosz Su-34 típusú repülőgépet egy támadás végrehajtása előtt. A bejegyzés forrásmegjelölése nem következetes (hol az Ukrán Légierő, hol az Ukrán hadsereg szerepel), és bár elméletben lehetséges lenne egy ilyen esemény, egyetlen megbízható, független forrás sem számolt be róla. A poszt több mint 6 000 reakciót gyűjtött egy hét alatt, ismét egy oda nem illő képpel illusztrálva: a felhasznált fotó valójában 2019-es, amikor két német harci gép ütközött és zuhant le gyakorlatozás közben. A két bejegyzést megosztó oldal ugyanaz, és jelenleg 310 ezer követővel rendelkezik.

Mindkét eset rávilágít egy fontos szabályra: a félinformációkból vagy meg nem erősített jelentésekből építkező narratívák — még ha van is bennük valami igazságmag — önmagukban dezinformációk és félrevezetik az olvasókat. Háborús viszonyok között mindkét fél rendszeresen használ propagandát és álhíreket fegyverként; a cél lehet a morál megtörése, a belső feszültségek felerősítése vagy egyszerűen a kattintások generálása. Ezért különösen fontos, hogy hiteles, több forrásból ellenőrzött információkra támaszkodjunk, és legyünk óvatosak, mielőtt megosztjuk a látványos, de igazolt forrás nélküli állításokat.

Források:

https://www.facebook.com/photo?fbid=778743908136095&set=a.160210669989425

https://www.nytimes.com/2023/06/24/briefing/russia-wagner-prigozhin.html

https://www.kyivpost.com/post/40515

https://www.facebook.com/photo/?fbid=798937136116772&set=a.160210669989425

https://www.bbc.com/news/world-europe-48746559

https://hu.euronews.com/2019/06/24/osszeutkozott-ket-eurofighter-nemetorszag-felett

https://www.youtube.com/watch?v=gEmX2fGafNM

https://24.hu/kulfold/2019/06/24/nemet-vadaszgep-baleset-csak-a-testreszeit-talaltak-meg-az-egyik-pilotanak/

The third year of the Russia–Ukraine war, which began in 2022, has seen no decrease in the volume of misinformation circulating on social media. Since the beginning of the conflict, false or misleading claims have consistently appeared from both sides, often with the goal of attracting attention, manipulating public opinion, provoking reactions, or simply generating clicks. In a wartime environment, uncertainty and incomplete information easily fuel rumors, while the culture of rapid sharing enables old, partly true or entirely fabricated narratives to be repackaged and presented as fresh sensational content.

In September, several posts emerged claiming that a major internal conflict had erupted within Russia—specifically, that open clashes had broken out between the FSB (the Federal Security Service) and the Russian military, two key actors in the Kremlin’s power structure. According to one viral post: “The Kremlin has entered a death spiral, turning against itself in an explosive internal crisis far more serious than any battlefield defeat.”

While tensions between different security bodies are not impossible in a wartime context, there is currently no reliable source that credibly confirms such clashes. For now, the story remains largely on the level of rumor—even if it is theoretically plausible that there may be elements of truth behind it.

The post generated nearly 1,500 reactions and included an image meant to depict internal fighting in Russia. However, a reverse image search revealed that the photo is more than two years old. It originally dates back to the 2023 Wagner Group uprising and has since been repeatedly reused as a generic illustration.

A similar unconfirmed claim also spread widely: according to this narrative, Ukrainian forces had destroyed a Russian Su-34 aircraft before it could carry out an attack. The post cited inconsistent sources—sometimes the Ukrainian Air Force, other times the Ukrainian military. And although such an event is theoretically possible, no credible, independent outlet has reported anything of the sort. The post gathered more than 6,000 reactions in one week and was once again illustrated with an unrelated image: the photo actually shows two German fighter jets that collided and crashed during a training exercise in 2019. Both posts were shared by the same page, which currently has 310,000 followers.

Both examples highlight an important principle: narratives built on partial information or unverified claims—even if they contain a grain of truth—are, in themselves, disinformation and mislead audiences. In wartime, both sides routinely use propaganda and false stories as tools; the aim may be to break morale, amplify internal tensions, or simply drive engagement. This is why it is especially important to rely on credible, independently verified sources and to exercise caution before sharing dramatic claims that lack solid evidence.

Sources: