2025. október 19-én nappal, Párizsban a Louvre múzeum Apollo-galériájából nyolc kiállítási tárgyat, a francia uralkodói család gyémántokkal és smaragdokkal díszített ékszer-kollekcióját tulajdonították el a rablók, 88 millió EUR becsült értékben. A betörők egy felvonót használtak a múzeum falán történő feljutáshoz, majd motorral távoztak a helyszínről — mindez összesen hét perc alatt zajlott le. A nemzetközi közvélemény és a média azonnal vezető hírként számolt be az esetről. Közvetlenül az eset után a francia hatóságok megerősítették, hogy a nyomozás folyamatban van, de hivatalosan nem tettek közzé képeket vagy személyleírást a feltételezett elkövetőkről.
A közösségi médiában ennek ellenére napokon belül terjedni kezdett néhány jól összeállított portré, amelyek rendszerint „a rablók előállítási képei” felirattal jelentek meg (mugshot). A kommentelők gyorsan felkapták a témát, annak ellenére, hogy ezek a bejegyzések több különböző verzióban is megjelentek. Ezek közül a legnépszerűbbek néhány nap alatt több mint fél millió interakciót generáltak. 
A képnek több különböző verziója is elterjedt, a hasonlóság azonban csak annyi volt bennük, hogy egyik se a valódi jelenleg feltételezett elkövetőkről készült, akiket azóta letartoztattak.
Egy fordított képkereséssel könnyen megtalálhatóak azok az évekkel ezelőtti fényképek, amin ezek a férfiak szerepelnek. A német nyelvű BUNDE bulvár magazin online kiadásában már 2021 februárjában előkerült a most is terjedő kép. 
A másik képen szereplő férfi is említésre került korábban egy 2014-ben publikált cikkben, amely különböző, valóban rabosítás közben készült fotókat gyűjtött össze.
A nemzetközi érdeklődést kiváltó, nagy horderejű események — mint a Louvre-rablás — szinte azonnal termékeny táptalajt jelentenek a dezinformáció számára. Amikor egy történet gyorsan terjed, de kevés a megerősített tény, megjelennek a kreatív – vagy éppen manipulatív – kiegészítések. A Louvre-esetnél például előkerültek régebbi, teljesen más ügyekhez kapcsolódó rendőrségi rabosítási fotók, amelyeket a közösségi média felhasználói a feltételezett elkövetők portréjaként állítottak be. Keringtek AI által generált videók is, amelyek a rablás pillanatát mutatták be, valójában azonban szintén fiktív alkotások voltak. A Snopes és az AFP is beszámolt egy hamis hirdetésről, amely egy orosz online piactéren jelent meg, azt sugallva, hogy a koronaékszerek a rablás után ott bukkantak fel eladásra.
Ezek a tartalmak közös pontja, hogy erős érzelmi reakciót váltanak ki — sokkolnak, felháborítanak vagy szórakoztatnak —, miközben semmiféle hiteles forrás vagy bizonyíték nem támasztja alá őket.
Források:
https://apnews.com/article/louvre-crown-jewels-heist-suspects-36134e7d6a6e7bd7f94ca880dfdcd600
https://www.snopes.com/fact-check/louvre-heist-suspects-satire/
https://www.bunte.de/gallery/40eae1e0-9c04-47ae-ab42-289d2fbb1f95.html
https://www.snopes.com/fact-check/louvre-heist-jewels-russia/?cb_rec=djRfMl8xXzBfMTgwXzBfMF8wXw
https://factcheck.afp.com/doc.afp.com.79UC3ZQ
On October 19, 2025, during the day, eight exhibition pieces were stolen from the Apollo Gallery of the Louvre Museum in Paris — the French royal family's diamond- and emerald-studded jewelry collection, estimated at EUR 88 million. The burglars used an elevator to access the museum walls and then fled the scene on a motorcycle — all within seven minutes. The international public and media immediately reported the incident as breaking news. Shortly after, French authorities confirmed the investigation was ongoing but did not officially release photos or descriptions of the suspected perpetrators.
Nevertheless, within days, well-crafted portraits began circulating on social media, often labeled as "mugshots" of the robbers. Commenters quickly picked up the topic, even though these posts appeared in several different versions. The most popular versions generated over half a million interactions within days.
Multiple versions of the images circulated, with the only common factor being that none depicted the actual suspects, who have since been arrested.
A reverse image search quickly reveals that these men appeared in photos taken years ago. The German-language tabloid magazine BUNDE's online edition featured one such photo as early as February 2021.
Another man pictured was also mentioned in a 2014 article that collected various genuine mugshots taken during arrests.
High-profile international events like the Louvre heist almost instantly become fertile ground for disinformation. When a story spreads quickly but confirmed facts are scarce, creative — or manipulative — additions emerge. In the Louvre case, older police arrest photos from completely unrelated cases surfaced, shared by social media users as supposed portraits of the alleged robbers. AI-generated videos also circulated, purporting to show the moment of the heist but were in fact fictional creations. Both Snopes and AFP reported on a fake advertisement on a Russian online marketplace, suggesting that the crown jewels had appeared there for sale after the robbery.
These contents share the feature of provoking strong emotional reactions — shocking, outraging, or entertaining — while lacking any credible sources or evidence to support them.
Sources:
https://apnews.com/article/louvre-crown-jewels-heist-suspects-36134e7d6a6e7bd7f94ca880dfdcd600
https://www.snopes.com/fact-check/louvre-heist-suspects-satire/
https://www.bunte.de/gallery/40eae1e0-9c04-47ae-ab42-289d2fbb1f95.html
https://www.snopes.com/fact-check/louvre-heist-jewels-russia/?cb_rec=djRfMl8xXzBfMTgwXzBfMF8wXw
