A venezuelai események álhírei

uploading

Tóth Márton | 2026-01-09

Az Egyesült Államok 2026. január 3-án nagyszabású katonai műveletet hajtott végre Venezuelában, amelynek során Nicolás Maduro elnököt és feleségét, Cilia Florest elfogták és az országból kivitték. A pár az amerikai hatóságok elé került, majd New Yorkban, a Manhattan szövetségi bíróságon ártatlannak vallották magukat a vádpontokban, amelyek többek között a narkoterrorizmus és kokainimport voltak. Az eset rendkívüli nemzetközi visszhangot kapott, miközben a politikai bizonytalanság és a jogi kérdések továbbra is fennállnak, a közösségi médiában azonnal megjelentek álhírek, félrevezető videók és manipulált tartalmak.

Az interneten percek alatt megjelentek olyan felvételek, amelyek a venezuelai emberek reakcióit próbálták ábrázolni akár ünneplést, akár dühös tüntetéseket sugallva. Ezek a videók azonban gyakran nem a valós eseményeket mutatták, több esetben régi felvételeket használtak újra, vagy mesterséges intelligencia által generált karaktereket és jeleneteket illesztettek bele. Az ilyen jellegű tartalmak egyik közös jellemzője, hogy a szereplők mozgása vagy arcmimikája robot-szerű, ismétlődő, ami tipikus jele, hogy AI használatával generálták.

Az egyik ilyen videót, a ChinaTV nevű (中華微視), több mint 660 ezer követővel rendelkező Facebook-oldal tett közzé. A kínai külügyminisztérium nem mellékesen nyíltan kritizálta Donald Trump amerikai elnököt a venezuelai események miatt. A videó leírása szerint a felvételen az emberek országos szintű demonstrációja látható, amiben tiltakoznak Maduro elnök elrablása miatt, és azt írták, hogy az amerikai művelet éppen Maduro népszerűségét növelte. A felvételek azonban AI által generáltak, amire többek között a háttér épületeinek elmosódó mozgása és a karakterek ismétlődő mozdulata utal, valamint az, hogy a hang nem illeszkedik a képi anyaghoz. Ennek ellenére a poszt több mint 14 ezer reakciót kapott.

Érdekes módon ugyanezt a videót más portálok úgy próbálták beállítani, hogy a szereplők “örömükben sírnak és kiabálnak”. Ezek a változatok látszólag különböző narratívákat erősítettek meg, ugyanazzal a manipulatív és szerkesztett tartalommal.

A Facebookon ezen felül több, eredetileg TikTokon megjelent videó is terjedt, például olyan felvétel, amelyen egy férfi azt kiabálja, hogy “végre szabadok”. A vízjel alapján azonban könnyen megtalálható az eredeti felvétel a TikTok felületén, ahol több mint 30 ezer interakciót kapott. A TikTok rendszere ugyan észlelte, hogy mesterséges intelligencia-elemeket tartalmaz, de ez a figyelmeztetés eltűnik, amikor az adott videót letöltik és újraposztolják más platformokon. Az arcmimikában és mozdulatokban felfedezhető inkonzisztenciák mellett az is árulkodó, hogy a felvételeken látható venezuelai zászlón 10 csillag szerepel, miközben a valóságban nyolc található rajta.

Ezekkel párhuzamosan egy másik félrevezető tartalom is terjedni kezdett, amely szerint egy biztonsági kamera felvétele rögzítette a bombázást Venezuela egyik kikötőjében. A videó több szempontból is gyanúra ad okot, a képsorokon például az látható, hogy a bal oldalon egy ember teljes nyugalommal sétál, miközben a kikötő másik részét állítólag rakétatámadás éri. Emellett a hajókat megvilágító fényforrások sem viselkednek következetesen. A leginkább árulkodó jel azonban az, hogy alaposabban megvizsgálva a felvételt jól látható, a képsorokon egy orosz zászlóval ellátott hajó szerepel, így ez a felvétel sem köthető sem Maduro elfogásához, sem az amerikai hadművelethez.

A közösségi média gyors reagálása olyan narratívakat hozott létre, amelyek gyakran ellentmondanak a tényeknek, és így nehezítik a valós helyzet megértését. Krízishelyzetekben különösen fontos, hogy a fogyasztók több hiteles, független forrásból ellenőrizzék az információkat, és ne hagyják magukat megtéveszteni a látványos, hangulatkeltő, de valótlan tartalmak által, függetlenül politikai meggyőződésüktől.

Források: